Ady háborús költészete
2020.03.31 18:47Bevezetés
- I. világháború: 1914-18. Apokalipszis-élmény (--> Jelenések könyve, Ézsaiás (Izajás) próféta könyve)
- kulturális környezet: háborús versek, buzdító szellem - Ady viszont kezdettől háborúellenes
- Ady élete: betegsége egyre jobban elhatalmasodik; Csinszka-szerelem; megtörik a kötetek sora (előtte évenként), 1919 januárjában meghal
- háborús költészete: A halottak élén c. kötet (1918.)
A halottak élén
- ciklusok itt is, mint a korábbi kötetekben, ezek már tükrözik a főbb gondolatokat és motívumokat
- visszatérő gondolatok:
- a világban valami visszavonhatatlanul elromlott, közel a végítélet
- fordulat-élmény (Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas)
- az ember kivetközik önmagából, a civilizáció és az emberség eltűnik, marad az ösztönlény, az állat, ami tort ül (Emlékezés egy nyár-éjszakára, E nagy tivornyán)
- az egyszerű ember áldozata a politikusok csatározásának, semmit nem ért, történnek csak vele a dolgok
- a háború közösségélmény is: magyar és egyetemes emberi közösségvállalás
- az egyéniség visszavonul, a háború mindenkit sújt, egy vagyunk a milliókból
- a költőre jellemző, előtérbe tolt én is visszavonul (Hát ahogyan a csodák jönnek...). Ez nagyon új és nagyon fontos gondolat, Ady maga is kiemeli, a kötet bevezető versévé teszi
- talán valami érték átmenthető egy későbbi korba (Mag hó alatt)
- a szerelmi költészetre is ránehezedik a már a háború és a közeli halál tudata: egyszerűbb versek, ambivalencia nélküli érzelmek (Őrizem a szemed)
- visszatérő motívumok (a fenti gondolatok kifejezéseképp):
- prófétai-látomásos hang, apokaliptikus képek (Ésaiás könyvének margójára)
- vallásos hang, vita Istennel vagy elfogadás, bibliás szókincs (Menekülés az Úrhoz)
- kuruc versek (meglévő hagyomány Adynál, itt a közösségi élmény kifejezésére szolgál) (Két kuruc beszélget)
- egyszerűsödés, dalszerűség (szerelmi költészet)
—————